Sziasztok. Beköszöntött a tél, és beköszöntök én is. Amikor ezt írom, kint éppen havas eső esik,és fúj a szél. Nehogy egyszerű legyen a helyzet. És persze múlt héten, az első igazi fagyos nap után, az összes fa elengedte a maradék levelet. Kb annyi levél hullott le egy nap alatt, hogy a Magyar Posta ennyi levél láttán szívrohamot kapott volna. Az más kérdés, hogy jövő őszre sem tudták volna kézbesíteni.

Ma egy kis tutorialt és ötlettárat tárok elétek, hogyan is vészeljük át a telet, illetve előtte, hogy hogyan is készüljünk fel rá.

Akkor a felkészülés. Az első és legfontosabb, tárazzunk be pálinkából. Minden esetben jól jöhet. Egy megfázás esetén, egy hideg nap esetén, egy hólapátolás előtt, és után is természetesen. Vagy csak akkor, ha baszott szar kedved van, mert egyedül ülsz a sötétben.

Attól még egyedül fogsz maradni, csak éppen nem fog érdekelni. 

A kertből pakoljuk be egy fagymentes helyre azokat a dolgokat amiket nem használunk télen. Pl nem fagytűrő növények. Elhiszem, hogy a hibiszkusz levelén jól mutat a ráfagyott ónos eső, de jövőre nem lesz hibiszkusz, amit kint hagyhatunk az ónos esőben. Tegyük be a függőágyat, a hintaágy szétázós részeit, a grillsütőt, a műanyag kerti székeket és az asztalokat. Nem valószínű, hogy szeretnénk a csajunkkal naplementét nézni a hintaágyból, miközben serceg a grill, és arcunkat lassan belepi a zúzmara. Lehet romantikus, de hagyjuk ezt a romantikát az eszkimó pároknak. Majd esetleg december 24-én előhozzuk, hogy a 17°C-ban grillezzünk egyet egy szál pulóverben. Mert már ez is elképzelhető. 

Készítsük elő a szánkót, sílécet, korcsolyát. Valószínűleg az egyetlen napon, amikor olyan hóesés lesz, hogy meg is marad, akkor éppen dolgozni megyünk, és persze a tavak sem fognap befagyni, de mi legalább megmondhatjuk, hogy mindent megtettünk. Majd tavasszal újra elrakjuk. Kell a testmozgás.

Mérjük fel a tüzifa készleteket. Vajon elég lesz-e a télre. Persze, akinek csak radiátora van, ettől a lépéstől eltekinthet. Természetesen, alá- vagy felélövünk. Szóval, vagy marad nyárra egy csomó, és minden hétvégén csülkös pacalt kell főzni bográcsban, vagy február végén már nem lesz begyújtva a kandallóba. 

Emlékszem, kisgyerek korunkban, hogy vártuk a telet. Persze nem csak a Kisjézus születése miatt, hanem a hógolyó csaták, hóember építések, szánkózás és korcsolyázás miatt. Alig vártuk, hogy hideg legyen és sok hó. Onnan tudod, hogy felnőttél, hogy így november végén már az jut eszedbe, hogy reméled enyhe lesz a tél, és alacsony marad a gázszámla. Inkább botorkálsz egész télen a ködben és esőben. Ja, és ne várd a fehér karácsonyt. A mai világban ez nem PC. Örülj ugyanúgy a fekete, esetleg a sárga karácsonynak is.

És el is érkeztünk a kedvencemhez. A karácsonyi díszítés. Tartsatok parasztnak, de én idén rohadtul nem fogok semmilyen lófaszt kitenni. Eddig sem tettem volna, ki de nyomás alatt álltam. Egyrészt, kitesszük december elején, hogy január elején leszedjük. Másrészt, a kutya sem jön ide, én meg pontosan tudom, milyen szarok vannak bedobozolva. És nem attól leszel jobb ember, vagy olyan, aki iszonyatosan szereti a többi embert, hogy amikor este felkapcsolod a díszkivilágítást, akkor Pakson a négy blokkban felvisít az urán.

És igen. A karácsony nem tartozik a kedvenc ünnepeim közé. De erről majd szerintem írok egy külön posztot, ha itt az ideje.

Mit lehet még csinálni télen? Hát olyan sok mindent nem. Pl forralt bort inni. Befejezni a nyáron félbehagyott sorozatokat. Havat lapátolni (ez utóbbi években opcionális, mert a leesett hó reggelre úgyis elolvad magától). Tülekedni az adventi vásárokban, és nézni a horror árakat. Megzabálni a fagyóból a nyáron eltett zöldséget, gyümölcsöt. Szidni a közútkezelőt, vagy azokat, akik óvatosabban vezetnek. És elküldeni a pitsába őket, mert biztos még mindig nyári gumival járnak. Megfázni, és naponta elfújni egy százas papírzsepit. Jobbnál jobb programok, és népszokások.

Az elmenni síelni Ausztriába pontot, direkt hagytam ki, mert úgysem mehetsz.

Vagy csak bekuckózni meló után a takaró alá, és elolvasni egy-egy jó kis könyvet.

Én azt hiszem ezt fogom választani.

Na csumi, és ne feledjétek: Sárga hóból nem eszünk.

Blájen