Ötvenkilenc
Fő az egészség
Sziasztok! Lehet valakinek feltűnt, hogy a múlt héten nem volt poszt. Mentségemre csak az szolgálhat, hogy elkaptam a világ legdurvább, legveszélyesebb betegségét. Coronaria Mascula, avagy a férfinátha. Kevés durvább betegséget ismer a férfiak által írott történelem. A bubópestis járványok eltörpülnek mellette. Képzeljétek, majdnem volt hőemelkedésem is.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem volt mellettem senki. Ugyanis a férfinátha egyik rettenetes szövődménye, akkor alakul ki, ha a férfiember mellett van egy nő is. Ilyenkor majdnem halálos is a lehet a betegség. Teljes legyengülés, végakarat megírása, az elmúlt élet végigpörgetése minden lefekvés előtt, hiszen senki sem tudja felkelünk-e egyáltalán másnap reggel.
Ha nincs mellettünk nő, akkor valahogy ezek a komplikációk nem alakulnak ki. Ez az orvostudomány rejtélye. Ilyenkor marad a csendes beletörődés, és az orrfújás.
Két nap alatt annyi papírzsepit használtam el, hogy Lábatlanban új gépsort állítottak be, és a munkanélküliség öt százalékkal csökkent a térségben. Jelentem, a gyógyulás útjára léptem. A hangom még egy picit Horváth Charlies, de nincs nagy gond.
Amúgy simán lehet, hogy elkaptam a Covidot, most több barátom is átesett rajta. Nem csináltam tesztet. Tudjátok mennyibe kerül? Négyezer forint. Ebből majdnem kijön négy kiló kenyér. Vagy nyolc liter ársapkás benzin. Meg amúgy is. Felvettem az oltásokat. Szám szerint hármat, szóval küzdjenek azok. De tényleg, ha megtudom, hogy Covidos vagyok mi van? Szerencsére most már általában nem durvább, mint egy mezei influenza. És kérlek, hagyjuk, hogy “de bele lehet halni”. Megfelelő szövődményekkel, bármibe. Egy bokaficamba is. Elég, ha egy pici kis vérrög leszakad és elindul rögös útján az agyba. Aztán reszelő.
Mire orvoshoz jutsz, azt sem tudod ki vagy. Az egészségügy kuka. ÉS erről nem csak az egészségügy tehet. Sokkal összetettebb dolgok ezek.
Elsősorban, az emberek állapota gagyi. Tele vagyunk egészségügyi problémákkal. Ez függ az életszínvonaltól, hogy nem eszünk egészséges dolgokat, nem mozgunk eleget, és kurvára stresszelünk mindenen. Ez nem hat jól a dolgokra. A psziché nemjólléte kihat az ember fizikai jólétére.
Másodsorban, az emberek minden fiszfasz miatt dokihoz fordulnak. Ezzel időt vesznek el attól, akinek tényleg komolyabb baja van. Bocsánat, de ha elmész egy dokihoz valamilyen problémáddal, akkor nyuggerhalmok trécselésébe csöppensz bele. Persze, logikus, hogy az ember elhasználódik, öregebb korára több baja lesz. De az is tény, hogy egyesek kurvára unatkoznak otthon, és nincs elég nyugdíjasklub. Persze Isten ments, hogy az időseket ne lássák el normálisan.
Harmadsorban, az ellátás tényleg szar. Persze logikus, hogy nem tolunk pénzt az egészségügybe, hiszen nem hoz porfitot, csak a lóvét viszi. Nem éri meg. Ez szerintem minden országban alapprobléma. De van egy határ amit nem szabadna átlépni. Az orvosok külföldön, a maradék, meg az ápolók fizikális határaikat feszegetik. Ráadásul az orvosok nagy része még magánpraxist is folytat.
Továbbá, az orvosok is emberek. Olyanok, mint a kőművesek, burkolók és festők. Vannak jó szakemberek, meg vannak a szarok. Akiknek nincs diagnosztikai érzéke, akik leszarják az embert, meg hasonlók. Az orvosit elvégezték, lexikális tudásuk megvan, vagy legalább megvolt a vizsgák idején. És nem kisebb, vagy nagyobb a feladatuk, mint egy kőművesé. Mert ha félrekezel meghalhatsz. De ha ráddőlnek a falak, akkor is.
Egyszóval, a mai világban, csak beteg ne legyél. Vagy igyekezz magad kikúrálni. Amikor pingpongozás közben lesérültem, 3-4 hétig eléggé fájt az ideg a lábamban. Ilyen lumbágósan. Egy hét után mentem el háziorvoshoz. Adott gyógyszert, és azt mondta, ha nem múlik, jelentkezzem be reumatológiára. Amikor felhívtam egy hét után a rendelést, adtak időpontot 3 hónappal későbbre. Nem mondtam, de azt gondoltam, arra nem fogok elmenni, mert addig vagy helyrejön, vagy levágom kisbaltával, ha ennyire fáj továbbra is. 4 hét után elmúlt. Recsegett párszor néhány csigolyám, és valószínűleg visszaállt a rend. Szóval le is mondtam az időpontot. Igaz, 3-4 hétig 3 órákat aludtam, de megoldódott. Soha rosszabbat. Csak ez nem mondható egy agydaganatosra, aki mire eljutt az MR gép közelébe, megeszi a rák. ÉS ez a gáz.
Na csumi,
Blájen
