Ezt a posztot már rég meg kellett volna írnom. De ez egy bonyolult téma. Ma viszont felkérést kaptam. Írjak a nőről egy posztot, amin keresztül mindenki belémszeret. Ő is. Na, ez nem fog menni. Erre a mondatra egy dal szövege jutott eszembe. Annak is pár sora.

Bereményi Géza örökbecsű szövege:

“Most elmondom, mid vagyok, mid nem neked.

Vártál ha magadról szép éneket,

Dícsérő éneked én nem leszek,

Mi más is lehetnék: csak csönd neked.”

Szóval ez egy ilyen bejegyzés lesz. Ettől senki nem fog  belémszeretni. Tudok dicsérő éneket írni, de azért nem fogok, hogy elérjek valamit. Azt csináltam eleget fiatal koromban. 

A nő. Létezik erre definíció? Mármint úgy értem, nem biológiai. Mi különbözteti meg a nőt a férfitól, az első és másodlagos nemi jellegeken kívűl? Nem tudnám megmondani. Az egyetlen dolog, amire egy férfi nem képes, és egy nő igen, az a gyerekszülés. De ez is biológiai dolog. És persze egy nő is képes arra, amire egy pasi. Ez sem különbözet meg minket.

Mégis, a pasik 99,99%-a a nőkért rajong, a nőkre van szüksége. Kiegészítjük egymást? Remélem nem. Remélem külön-külön is egész személyiségek vagyunk. Mégis elvarázsoltok egy tekintettel, egy mosollyal, egy szóval. El tudjátok érni, hogy lehozzuk a csillagokat, vagy legalább sokról mutassuk meg, hol ragyog.

És remélhetőleg nektek is szükségetek van ránk. Hogy miért? Nem tudom. Ezt fogalmazza meg egy női blajen. Elég kifejtenem azt, hogy mi mit látunk egy nőben.

Minden nő más és más. Nincsen két egyforma, ahogy gondolom pasiból sem. Jó, persze, vannak akik szűkebb köröket határoznak meg. Nagymellű-kismellű, lapos seggű-kerek seggű. Alacsony-magas. Stb.stb. Sajnos ezek a férfiak alapján vannak a nőknek prekoncepciója a pasikkal szemben.  Ha magad adod, a csodálatos, gondoskodó, bókoló, érzékeny, érett férfit, na akkor fogod megkapni az arcodba, hogy csak megjátszod magad. Pedig kedves hölgyek. Ha tudnátok milyen az, amikor megjátszom magam. 

Csak annak nincs semmi értelme. Mint mondtam, csináltam. Csináltam, hogy elérjek dolgokat. De ezek talmi dolgok, kérészéletűek, 1-2 alkalmasak. Van akinek erre van szüksége. Nekem nem. Viszont azt se várja el senki, hogy a hölgyek kérésre tegyem, azt. Az egyetlen dolog, illetve kettő amit a válásom után megfogadtam a következők. 

1. Ha valaha társkeresésre adom a fejem, csak magamat adom. Ha így kellek, akkor jó. Persze a későbbiekben kell kompromisszumokat kötni, de az alaptermészetem ilyen. Kell, vagy nem?
2. Nem hagyom, hogy mégegyszer igazságtalanul bántsanak, vádoljanak. Nem, nem lépek le a francba, de megpróbálom elmagyarázni, hogy miért nem vagyok az, amit gondol rólam. Ha elfogadja, akkor nincs probléma.

Bocsánat, kicsit eltértem a témától. Szerintem minden nő csodálatos. Mindenkiben van valami, ami értékes. Sőt, több is. Csak venni kell a fáradtságot, és adni időt, hogy megismerd. Aztán az vagy elég, vagy nem. De attól Ő még egy értékes nő. Ahogy a Kistehén tánczenekar mondja: Szerelmes vagyok minden nőbe. Ez így van. És persze nagyon kevés nővel tudom elképzelni az életem.

De ez nem a ti hibátok. Ez senki hibája. Ez az élet. 

Milyen nőre van szüksége blájennek? Milyen számára az ideális nő? Olyan nem létezik.

Legyen komoly, de mégis vicces. Legyen gondoskodó, és szeresse, ha gondoskodnak róla. Legyen szenvedélyes, és legyen romantikus. Érdekelje az ami engem, lehetőleg akkor amikor engem is. De azt hiszem a legfontosabb: Legyen őszinte. Legyen véleménye, és ne féljen megosztani. Legyen elfogadó. Támogasson ha kell, és szeresen minden körülmény között. És legyen önmaga. Cserébe ugyanezeket kapja vissza.

Hát ennyi. Önéletrajzokat a következő címre kérném: blajnelete….:)

Na csumi,

Blajen